Betegségek lelki háttere: végbélrák

Testi szint: végbél (Alvilág), vastagbél (tudatalatti, Alvilág).

Tüneti szint: gyakran székrekedés (mohóság, sóvárgás) következményeképpen alakul ki: az árnyékbirodalom (vastagbél-nyálkahártya) határainak krónikus ingerlése; nem megoldott konfliktusok az árnyak birodalmából: rettenetes, visszataszító, rosszindulatú konfliktusok; a kiválasztás és elengedés területének elfajulása: a visszatartás gátolja a fejlődési folyamatot, a „halj meg, és szüless újjá” folyamata megszakad, ha tartósan időzünk a halott dolgoknál (a férfias, gyűjtögető és birtokló társadalom tipikus problémája – emiatt nagyon elterjedt manapság a ráknak ez a fajtája); tudattalanul és tapintatlanul burjánzó növekedés az Alvilágban; az elengedés és kiválasztás területén oly mértékű eltérés az eredeti fejlődésiránytól, hogy a test segíti kifejezésre jutni a (feledésbe merült, elfojtott) témát; a szellemi-lelki növekedés ezen a területen olyan sokáig volt gátolt, hogy az most erőszakos, rendezetlen módon tör magának utat a testben; a rák testileg valósítja meg azt, amit a megfelelő tudati szinten, lelkileg kellene; a „leválás” (amikor átlépünk egyik világból a másikba) akadályokba ütközik; alapfélelmünk, hogy belső káoszunk árja elönt bennünket, takarékosságunk vagy akár mohóságunk is útjában áll valódi feladatunknak; fejlődésellenesség: „nem tesszük a dolgunkat”; eltérünk élettervünktől: félelem önmagunk megélésétől; a tudattalan árnyékbirodalomhoz „elfajult” (nem a fajtánknak megfelelő) kapcsolat fűz; az eddig nem megélt támadó erő kirobbantja a háborút; az agresszió az Alvilágban tör utat magának; hátrafelé veszi az irányt; hanyatlás testi szinten.

 

Feldolgozás: takarítsuk ki a lelki hulladékot (mitológiai példakép: Herkules, aki kitrágyázza Augiász istállóját); tartsuk meg a lényegeset (szellemi-lelki szinten); foglalkozzunk tudatosan az elengedés témakörével, ismerjük fel benne életutunk egyik feladatát; állítsuk kihívás elé az árnyékbirodalom határait, merjünk szembenézni női énünkhöz kapcsolódó félelmünkkel, merüljünk el benne, amíg az végül feloldódik; zárkózzunk el bizonyos ügyektől (amelyek csak az anyagiakra vonatkoznak); az elengedés területén kapjanak teret szokatlan elképzeléseink és merész fantáziánk; mivel a rák az egész szervezetet érinti, konfrontálódjunk vele minden területen, ismerjük el, hogy eltértünk eredeti életfeladatunktól; térjünk vissza a valódihoz: a sajátunkhoz; érezzük át az ősi, eredendő félelmet; próbáljunk szokatlan utakon szembesülni árnyoldalainkkal; „bánjunk el” bátran a tudattalannal.

Feloldás: árnyékvilágunkat egyéni módon, határozottan és harciasan építsük be életünkbe; ismerjük fel annak szükségességét, hogy át kell térnünk a testi, és ezáltal (élet)veszélyes szintről a kihívásokkal teli, de életmentő szellemi-lelki szintre, hogy ott fejlődhessünk; fedezzük fel a minden határt felülmúló szeretetet, szabaduljunk meg az idegen döntésektől, a saját és az idegen normáinktól, éljünk csak a legfőbb törvényeink szerint, és fejlődjünk.

Ősprincípium: Plútó-Plútó.

 

 

 

Forrás: Ruediger Dahlke: Betegség, mint szimbólum.

 

Kép: Pixabay.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.