Betegségek lelki háttere – emlőrák

Latin neve: carcinoma mammae.

Testi szint: női mell (anyaság, táplálás, védettség, érzékiség, szexuális vágy).

Tüneti szint: félelem a saját életünk megélésétől; a régi és az új női szerep megélése
között ingadozunk (emancipációs konfliktusok); a beteg nincs tisztában saját lelki
identitásával, idegen érzelmeket é1 meg; a női egyéniség sajátos útjának elhanyagolása,
visszautasítása; saját nőiességünket idegennek érezzük (érzelmek világa, anyaság stb.); az
anyához fűződő kapcsolat megoldatlan, az anya szeretete a gyermeknek csalódást okozott;
az érintett területhez fűződő, eltorzult kapcsolat (p1. nem vagyunk képesek megfelelni az
anyaság feladatának); a ki nem élt offenzív (támadó) erő elszabadul; az agresszió utat tör
magának a szervezetben; a mély,
feldolgozatlan bánat rezignációhoz vezet; tudat alatti regresszió; mélyen megbántva, sértve
érezzük önmagunkat anélkül, hogy kimutatnánk dühünket a külvilág felé (belső dac,
bosszúvágy), megtagadjuk dühünk kimutatását: az offenzív, bátor, heves támadásokat a
környezetünkkel szemben; büszkék vagyunk arra, hogy nem vagyunk egoisták; a lágy, nőies
életvitel szenvedi ennek kárát (amazoni viselkedésminta). 1. bal mell: az archetípusos lágy,
női oldal áll előtérben (a mell mint a táplálást szolgáló szerv; ősprincípium: Hold); gondok
az anyaság, a fészekrakás és a védettség témakörében (anima); 2. jobb mell: az offenzív,
előretörekvő nőiesség szimbóluma (a női mell mint „fegyver”, a mellbimbó a behatoló,
ősprincípium: Vénusz); a pár és az apa körüli konfliktus (animus).

Feldolgozás: visszatalálni saját női ritmusunkba; megtanulni úgy megélni saját
nőiességünket, hogy közben figyelmen kívül hagyjuk az ezzel járó veszteségeket; vállalni
saját nőiességünket; a sajátosra, az egyénire összpontosítani, és meg is valósítani azt; a
mellel (= anyaság) kapcsolatos gondolatokkal nyíltan szembenézni: az anyaság táplálása,
saját magunk táplálása; a mell offenzív bevetése: elfoglalni a minket megillető helyet az
életben, és annak nőies oldalán; visszatalálni saját erőforrásainkhoz, és megtanulni azokat
bátran alkalmazni az életünkben; bátran és nyíltan kimutatni dühünket, érzelmeinket a
külvilág felé; kinyitni a szívünket (amely mellkasunkban lakozik), és „világgá kürtölni”
bánatunkat; a lényegre koncentrálni; visszahúzódni, a valódi problémát felfedezni; adott
esetben nőiességünk egy részének tudatos feladása; a rákkal kapcsolatosan említett összes
módszer megfontolása, mivel a rák a szervezet egészét érinti, és ezért csak teljességében
érdemes vizsgálni.

Feloldás: saját identitásunk megtalálása; ismét visszatalálni a számunkra
lényeges dolgokhoz = lényegessé válni saját magunk számára az egyéni, alapvető
igényeinknek megfelelően, azaz arra vonatkozóan, amit mi magunk várunk el az élettől;
elgondolkodni saját életünkön: megélni álmainkat; átütő erővel kiváltani saját
nőiességünket, hogy ennek segítségével is nőiességet, anyai megértést csempészhessünk az
életünkbe; miután sikerült megtalálni és megélni saját identitásunkat, meg kell tanulnunk
gyakorolni az önzetlen odaadás képességét, amely szintén női mivoltunk lényeges kelléke;
felismerni annak szükségességét, hogy az (élet)veszélyes testi szintről a kihívást jelentő,
de életmentő szellemi-lelki szintre helyezzük át a hangsúlyt, és ott expanzív növekedést
tegyünk lehetővé; a minden határt túllépő, mindent átjáró, fejtétel nélküli (halhatatlan)
szeretet (pl. anyai) felfedezése.

Ősprincípium: Hold-Plútó/Neptunusz.

Forrás: Ruediger Dahlke: Betegség, mint szimbólum.

Kép: Pixabay.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.