Az Ahimsa

Az ahimsza kifejezés az egyik legismertebb ó-ind fogalom. A hinduizmus mellett a buddhista és a dzsaina tanításokban is alapvető vezérelv. Az erőszak nélküli élet, a nem-ártás elve alapfeltétel a lelki úton haladók számára. Az erőszakmentesség azt jelenti, hogy nem okozunk fájdalmat és gondot egyetlen érző lénynek sem, beleértve az állatokat is. Az ahimsza univerzális fogadalom, az önmegvalósításhoz szükséges életforma.

Ahimsa jelentése: erőszakmentesség

A szanszkrit ahimsza-अहिंसा szó többféle írásmódja is elfogadott. Szokták ahinsza, ahinszá vagy nemzetközileg ahimsa formában is átírni.

A szótő himsza, jelentése: bántalmazás, ártás. Mivel az ’a’ fosztóképző, az a-himsza éppen az ellentettjét fejezi ki. A fizikai erőszak mellett – tágabb értelemben – a szavakkal, sőt a gondolatban elkövetett erőszak is himszának, erőszaknak minősül.

Ahimsza, a jóga útja

Patanjali Jóga-szútrák c. munkájának az elején olvashatjuk, hogy a jógát csakis úgy érdemes elkezdeni, ha bizonyos dolgokat betartunk. A rossz szokások és a kifejezetten káros tettek feladása közt szerepel az erőszak, ezért a jóga gyakorlójának nélkülözhetetlen az ahimsza elsajátítása:

„A nem-ártásban megállapodottak közelségében megszűnik a viszály.” (2.35.)

Baktay Ervin könyve, A diadalmas jóga szintén hangsúlyozza az ahimszá fontosságát.

„Az ahimszá törvényével együtt jár, annyira magától értetődő módon, hogy külön nem is kell említeni, a maitrí, a minden élő iránti együttérzés, szeretet. Nemcsak az emberek, hanem a többi élőlény, például az állatok iránt is.”

Ahimsa, az erőszakmentesség elve

Mások fájdalmának enyhítése ahimsza. Minden durva tett vagy beszéd agresszió.

Erőszakot három módon követhetünk el:

  1. Gondolatban
  2. Szóban
  3. Tettben

Egy finomabb szinten az is erőszaknak minősül, ha valaki megvetést, előítéletet, indokolatlan ellenszenvet mutat mások iránt, hazugsággal vagy bármi más módon árt. Ugyanakkor a védikus írások nem dicsőségként emelik ki az ahimsza meglétét. Az emberi életforma természetes alaptulajdonságának kell lennie. Miként az sem érdemel külön elismerést, ha valaki nem gyilkos.

Az erőszakmentesség ókori törvénykönyve

Manu-szanhitá ősi indiai törvénykönyv, mely az első jogi szakkönyvnek tekinthető. Szerzője Manu, aki nemcsak a vallási alapelvekkel, de az emberi etikával, joggal kapcsolatban is összegyűjtötte a törvényeket. Az ahimsza kiemelten szerepel itt:

„Aki ártalmatlan lényeket a maga örömére bántalmaz, az sem életében sem halálában soha nem lesz boldog.” (5.47.)

Sőt tovább megy. Egészen pontosan megfogalmazza a közvetett részvétel felelősségét is.

„A következő személyeket tartják az állat gyilkosának: aki az engedélyt megadja, a jószágot letaglózza, feldarabolja, aki a húst eladja, vagy megveszi, megfőzi, kínálja, és aki elfogyasztja, mind részt vesz az ölésben.” (5.51.)

Ahimsza, mint filozófiai fogalom

Az ahimsza az együttérzést és a kozmikus szeretetet jelenti. India szentírásai az ahimszát igazi áldozatnak, hatalomnak és erőnek nevezik. Krisna azt mondja a Bhagavad-gítában (10.5.), hogy az erőszakmentesség is Tőle származik. Egy másik versben pedig kijelenti, hogy sok más jellemvonással egyetemben az ahimsza is transzcendentális tulajdonság, az isteni természettel megáldott ember jellemzője (16.1-3).

Az ahimsza, az erőszakmentesség azt jelenti, hogy nem teszünk semmi olyat, ami másoknak fájdalmat okoz. Ugyanakkor az is ide tartozik, hogy minden élőlény és a magunk lelki felemelkedéséért tevékenykedünk. Aki az erőszakmentesség szerint él, nem felejti el, hogy az emberi élet valódi célja spirituális.

Ahimsza a védikus szentírások szerint

Az ahimsza nem vallásos utasítás, mert alapvető a lelki életre törekvő számára. Az Isten felé közeledő ember legfontosabb tulajdonságainak egyike. Az erőszak-nélküliség nem meglepő azoknál, akik Isten szolgálatára vágynak. Egy felsőbbrendű cél követői nem akarnak fájdalmat okozni másoknak. Az ahimszát sokszor említik a különböző védikus szentírások, a Rig Véda-tól a Mahábháratáig. Mindegyik Véda beszél az ahimszáról, a Száma-véda az öt alapvető erény egyikének nevezi.

„Az ahimsza soha nem okoz fájdalmat semmilyen élőlénynek, sem gondolattal, sem szavakkal, sem cselekedetek révén.” (Sandilya Upanishad)

„Az ahimszát tudásnak nyilvánítja, az ezzel ellenkezőt pedig tudatlanságnak.” (Bhagavad-gítá 13.8-12.)

„Az erőszakmentesség, igazságosság, őszinteség, a mások boldogsága és jóléte iránti vágy, mentesség a kéjtől, haragtól és kapzsiságtól a társadalom minden tagjának feladata.” (Srímad Bhágavatam 11.17.21.)

„Az olyan nagyszerű tulajdonságok, mint az erőszakmentesség, valamint a képesség az elme és az érzékek szabályozására, maguktól az Úr Krisna bhaktájának társai lesznek.” (Csaitanja-csaritámrita, Madhya Lila, 22.145.)

Az ahimsza két pólusa

A védikus alapelv, a szanátana dharma (az ember örök, minden korban, minden emberre vonatkozó, Isten felé törekvő kötelezettség) nem követeli meg a teljes erőszakmentességet. Kivéve a brahmanák, szentéletű bölcsek, szerzetesek és jógik esetében. A brahmanának nem szabad semmiféle teremtmény életét kioltania, de egy ksatrija, egy harcos a megfelelő rend és jogrend biztosítása érdekében megteheti, ha szükséges.

Az ahimsza megértésének kulcsát jelenti, hogy milyen indíték húzódik meg a cselekvés mögött. Ugyanaz a cselekedet két különböző motivációval azt eredményezheti, hogy az egyik erőszaknélküli, míg a másik ártó tetté válik. A szándéknak az igazságon és dharmán, az ember mindenkori kötelezettségein, elvégzendő feladatain kell alapulnia, és önző motivációtól mentesnek kell lennie. Senki sem tekintené agressziónak, ha valaki keményen megragadna és elrántana egy gyermeket a száguldó kocsi elől. Ahimsza fordítható úgy, mint a legkisebb kár útja. Tehát a dharma védelmében tett erőszak, vagy a nagyobb erőszak megállítása is ahimsza.

A dzsainizmus abszolút pacifizmust követ, ahol még a rovarok károsítása is bűn. A hinduizmus nagyon nyitott gondolkodást tanúsít, amikor az ahimsza viszonylagos erőszakmentességét értelmezi. Az üzenet egyértelmű: az embereknek vagy az államoknak törekedniük kell az ahimsza fenntartására, de nyitottnak kell lenniük a dharma, a helyes tettek megalapozására és védelmére.

Az erőszakot általában tudatlanságnak tekintik, de ha a gyenge és védtelen emberek életét védik, akkor az is ahimsza. A bíró az ahimsza elvét követi, amikor egy bűncselekmény elkövetőjét elítéli. A dharma szerinti, személyes motiváció nélkül használt erőszaknak tűnő tett ahimszának tekinthető. Az Isvaragítá kijelenti: „Azt az erőszakot, amelyet a Szentírás rendelkezései szerint hajtanak végre, az igazságszolgáltatás miatt, szintén erőszakmentesnek tekintik. (11. 15.)

Erőszak és erőszakmentesség ugyanabban a slókában

Ahimsza paramo dharmah – „Az erőszakmentesség a legfőbb dharma”. Ez egy szanszkrit kifejezés, melyet Mahátma Gandhi népszerűsített az indiai függetlenségi mozgalom idején. A Mahábháratából való. A teljes idézet azonban két sorból áll:

अहिंसा परमो धर्मः
धर्म हिंसा तथीव च

ahimsa paramo pharma
pharma himsa tathaiva cha

Az ahimsza a végső dharma. De a dharma szolgálatában álló erőszak is ahimsza.

Az ember legszebb erénye mások életének védelme. A legmagasabb erkölcs az az életmód, melynek az összes teremtmény iránti erőszakmentesség az alapja. Vagy ha ez nem lehetséges, ha valóban szükség van rá, okozza a legminimálisabb kárt. (Mahábhárata, Santi Parva CCLXII.)

Idézetek az erőszakmentességről

Az erőszakmentes élet a tökély egyik állapota. Mahátma Gandhi

Amíg meg nem állítjuk az összes többi élőlény bántalmazását, még mindig vadak vagyunk.
Thomas Jefferson

Egy nemzet nagyságát az állatokkal való bánásmód alapján lehet megítélni. Mahátma Gandhi

Védem az erőszakmentességet, mert az erőszak erőszakot szül. John Lennon

Ha egy ember könyörületes minden élő teremtménnyel, csak akkor nemes lelkű igazán.
Buddha

Az erőszakmentesség világnapja

Nem véletlenül október 2-a, Mahátma Gandhi születésnapja az erőszakmentesség világnapja. Gandhi a nem-ártás elvét tűzte ki politikai megoldásként is, és sikert aratott. India visszanyerte függetlenségét. Gandhi természetesen vegetáriánus volt. Érthető, hogy születésnapját megelőzi a vegetáriánus világnap, mely egyben Assisi Szent Ferencnek, az állatok és a természet védőszentjének ünnepe is.

Összefoglalás

Az ahimsza, az erőszakmentesség kiemelt szerepet kap a védikus filozófiában, hiszen a lelki élet alapját képezi. Az élet tisztelete minden élőlényre vonatkozik, és azok teljes élettartama alatt érvényes. Egy önmegvalósításra törekvő személy nem árt embertársainak, sőt segíti mások lelki fejlődését. Ez az igazi ahimsza.

Szigorúan szólva, szinte semmilyen tevékenység nem lehetséges bizonyos mértékű erőszak nélkül. Bármennyire is szeretnénk elkerülni, földi életünkben nem lehet, már a levegővétellel is apró, láthatatlan élőlényeket pusztítunk el. Erőszakos tetteinket embertársainkkal szemben meg kell szüntetni, de más lények esetében is a lehető legkisebbre kell minimalizálnunk. Ezen a téren a legfontosabb a vegetáriánus étrend elfogadása, mellyel megakadályozhatjuk, hogy miattunk állatok tömegei mérhetetlen szenvedésnek legyenek kitéve. Az ahimsa jelentése a  gyakorló szádaka számára, hogy nincs joga elvenni egy állat életét, hacsak nem önvédelemről van szó.

Forrás: hinduizmus.hu

Képek: Pinterest.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.